A tömeges bevándorlás tekitetében két probléma adódik: "Az integráció túlterheltsége és a párhuzamos kultúrák kialakulása. A másik a jelenlegi vitáink álnokságában rejlik, különösen Németországban. Ugyanis amit itt multikulturalitásként emlegetnek, annak semmi köze az európai társadalmak multikulturalitásának történelmi tényéhez. Ez inkább egy normatív, politikai, azaz ideológiai fogalom. Ezért kellene multikulturalizmusról beszélni".

Ezekkel a szavakkal foglalta össze Dr. Alexander Grau publicista, filozófus, újságíró, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért  (MNI) jelenlegi vendégoktatója 20 perces bevezető előadását, amelyet a „Multikulturalizmus - álom vagy rémálom?” című rendezvényen tartott a szegedi MCC képzési központjában 2023. július 12-én. Grau előadása után egy körülbelül egyórás panelbeszélgetés következett, amelyet Rasthofer Alexander, az MNI kutatási projektasszisztense moderált. Az esti rendezvényen mintegy 30 fős, érdeklődő közönség gyűlt össze.

Megnyitó és köszöntő beszédeket Kardos Tamás, a szegedi MCC képzési központjának kommunikációs- és rendezvényszervezési koordinátora és a moderátori szerepben lévő Rasthofer Alexander mondtak. Ezt követően Grau előadásában a multikulturalizmus témájába vezette be a hallgatóságot és azt Németország, Magyarország és Európa vonatkozásában mutatta be. A fogalom rövid magyarázata után először a multikulturális történelmi struktúrát és Európa, mint sokszínű kulturális tér kialakulását járta körbe. Kiemelte, különösen a magyar és a német történelem nagyon jó példái annak, hogy „a történelem viharai hogyan sodortak összevisszaságba egész népeket az évszázadok során, hogyan nyitottak és hódítottak meg településeket, hogyan települtek be bizonyos régiókba újra, hogyan hódítottak meg újra és foglaltak vissza településeket és így tovább”.

Mindezek ellenére bizonyos helyi, regionális vagy nemzeti jellegzetességek és különbségek természetesen megtalálhatók a mindennapi és a magas kultúrában. Ezek nem mindig különülnek el világosan, de súlypontjaikat „irányadó kultúrának” nevezhetjük. A különböző kultúrák és a multikulturalizmus önmagukban nem jelentenek semmi rosszat, sőt, gazdagítják egymást. Ugyanakkor két probléma azonosítható: Először is, a tömeges bevándorlás, amely kedvez annak, hogy a multikulturális struktúra helyett egyre inkább szegregált párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyek nem integrálódnak a többségi társadalomba. Másodszor, a hamis vita, amely a multikulturalizmus történelmi ténye helyett a multikulturalizmus ideológiai fogalmát tárgyalta (lásd fentebb). Ez válik „az új politikai baloldal emelőkarjává az európai társadalmak saját értelmükben vett újjáépítéséhez.” A multikulturális társadalomból „multikulturalista” társadalom lesz - nem sokszínűség, hanem globális monokultúra.

Az ezt követő élénk és sokszor vitával teli panelbeszélgetés során a résztvevők és a közönség megvitatták a nemzeti kormányok cselekvési lehetőségeinek kérdéseit, a migráció globális folyamatait és a válságországokban a helyszínen történő megoldások megközelítéseit. Továbbá a Németországon belüli vitáról, a tudományos élet és a média szerepéről, valamint a multikulturalizmus napi politikai következményeiről illetve az AfD felemelkedéséről esett szó. A különböző kultúrák és vallási csoportok integrálhatóságának kérdése is felvetődött.

A szakmai látogatói program részeként Grau úr megtekintette a szegedi Új Zsinagógát, hogy megismerkedjen a magyarországi zsidóság városban és a régióban betöltött történetével illetve szerepével.