Április 3-án új országgyűlést választanak Magyarországon. A 2010 óta kormányzó konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor (58) a legrégebben szolgáló kormányfő az Európai Tanácsban és a közvélemény-kutatási adatok szerint jó esélye van az újraválasztásra.
Míg Orbánt külföldön gyakran csak az Európai Unión belül betöltött rendhagyó szerepére szorítkozva látják és láttatják, addig Magyarországon számos választó szemében megbízható, stabil mérleget mutathat fel a kormány. Mindenekelőtt a család-, a gazdaság- és a migrációs politikája népszerű a magyar emberek körében. Az Ukrajnában zajló háború azonban erősen beárnyékolja a választási kampányt.
Most azonban, a negyedik újraválasztási kísérlete a korábbinál szorosabb versenyt eredményezhet. Míg az utóbbi három országgyűlési választásnál az ellenzék pártjai önállóan indultak Orbán Viktor pártja, a Fidesz ellen, most összefogtak.
Az ok egyszerű: A magyar választási rendszerben nagyon erős a többségi választási elem, tehát alapvető jelentőségű, hogy ki nyer az egyéni választókerületekben. Ezzel szemben a listás eredménynek kisebb szerep jut.
A furcsa ellenzéki szövetségbe baloldali, zöld és liberális pártok, valamint egy „kakukktojás”, a Jobbik tartoznak. A pártot korábban szélsőjobboldalinak tekintették és számos megfigyelő szerint ez a mai napig is így van.
Korábban a baloldal minden együttműködést kizárt a Jobbikkal, most viszont reális közelségbe került a hatalomra jutás lehetősége, így szükség van a pártra Orbán esetleges leváltásához. Ennek megfelelően a Jobbik visszafogottabb kommunikációra törekszik. Az ellenzéki pártszövetség második legnagyobb tagjaként a jövőben akár kormánytagokat is delegálhat, amennyiben az ellenzék győz.
Személyi összetételét tekintve a Jobbik merőben a régi maradt. A párt képviselői újra és újra reflektorfénybe kerültek antiszemita megnyilvánulásaikkal. A 2020-as időközi választásokon egy választókerületben induló jelöltjük egy évvel korábban még „Judapest”-nek nevezte Budapestet és az izraeli turistákat pajeszuk miatt „tetűcsúszdának” gúnyolta.
A párt jelenlegi alelnökei közül ketten néhány éve még – egymástól függetlenül – náci karlendítésre emelték karjukat. A Jobbik európai parlamenti képviselője még 2012-ben arra szólította fel a kormányt a magyar Országgyűlésben, hogy készítsen listát a zsidó származású emberekről.
Az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter (49) nem rejti véka alá partnereinek „tarka” összetételét sem és arról beszélt, hogy szövetségében „kommunisták és fasiszták is vannak”. Ezenfelül vélni tudta, hogy hány zsidó van a Fideszben.
Márki-Zay, akit egykoron a Jobbik fedezett és épített fel, miniszterelnök akar lenni, azonban ő ezt nem látja problémásnak. Mindazonáltal saját „mozgalmának” csak egyetlen tagja van, aki bekerülhet az Országgyűlésbe: ő saját maga. Márki-Zay tehát egyedül van, társai a pártszövetségében ugyanolyan különbözőek, mint széthúzóak. Kizárólag az a cél egyesíti őket, hogy leváltsák Orbánt.
Ebben a szövetségben azonban nagyon fontos szerep jut a Jobbiknak: képviselőinek igenis megvan az esélye, hogy kormányra kerüljenek. Szintén fontos szerepet tölt be a szövetség legnagyobb hatalmú pártja, a posztkommunistákból kiszakadt Demokratikus Koalíció. Ezzel kiteljesedett az exkommunisták szövetsége a korábbi szélsőségesekkel.
Ezt a tényt Európa többi részén eddig kevéssé veszik tudomásul. A zsidó szervezetek és a média azonban nem csak Magyarországon riadóztat. Számos megfigyelő hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma virágzik a zsidó kulturális élet és a zsidó származású állampolgárok sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint más országokban.
Gyakorlatilag Magyarországon nem fordul elő erőszakos antiszemita atrocitás. A hivatalban lévő kormány támogatja a zsidó hitközségeket és gondoskodik a különböző vallások békés egymás mellett éléséről. Budapest az Európai Unió egyetlen fővárosa, ahol jócskán több zsidó él, mint muszlim.