Elemzések

Mi a probléma a német választási rendszerrel?

A német közvélemény csak idén döbbent rá, hogy parázs viták folynak az átlagos német állampolgár számára alig ismert választási rendszerről. 2021 elején az ellenzéki frakciók beadvánnyal éltek az Alkotmánybíróságon, kifogásolva a német választási rendszer reformját. Ezen írásban bemutatjuk milyen problémák, dilemmák és kihívások merülnek fel a német parlamenti választási rendszer körül, s hogy ennek fényében mennyire tekinthető példaértékűnek?

Recenzió: „Mi alakítjuk a jövőt! Hogyan küzdjük le a bénító korszellemet “, Dr. Klaus-Rüdiger Mai

Klaus-Rüdiger Mai író és történész „Mi alakítjuk a jövőt! Hogyan küzdjük le a bénító korszellemet” című műve a Kosmos csoporthoz tartozó müncheni Langen Müller kiadónál jelent meg. Szakkönyveik mindenek előtt kortörténettel és politikával foglalkoznak széles tematikus merítéssel. A messze nem ismeretlen szerzők, mint Heribert Prantl újságíró vagy Alain Finkielkraut francia filozófus mellett a közvéleményben zajló vitákhoz sok esetben kihívó és éppen ezért jelentős tézisekkel hozzájáruló Markus Krall vagy Thilo Sarrazin művei is megjelentek itt. „Mi alakítjuk a jövőt!” kötetével Mai 2021. áprilisában – fél évvel a német szövetségi parlamenti választásokat megelőzően – legalább ennyire provokatív, egyeseket talán nyugtalanító, mások szemét pedig talán felnyitó munkát mutatott be.

Szász-Anhaltban megmentették a CDU becsületét

Nagyott győzött a CDU a szász-anhalti parlamenti választáson, míg a Zöldek a nagyobb pártok közül az utolsó helyen zártak.

Nagy oltáskörkép Németországból

Míg Magyarországon szinte már mindenki megkapta az oltást, aki élni szeretett volna a lehetőséggel, úgy tűnik, hogy Németországban csak most indult be igazán az oltási láz: Az elmúlt héten a napi szinten beadott oltások száma rekordot döntött, az egészségügyi miniszter pedig bejelentette, hogy nemsokára eltörlik a január óta érvényben lévő oltási sorrendet. De vajon miért éri mégis folyamatos kritika a szövetségi kormány oltási stratégiáját?

Pesthről Ofenen át Wuderschig - magyarországi német emlékhelyek nyomában

A magyarországi németség több évszázados története rengeteg különleges ismert és kevésbé ismert helyet, emléket és persze személyes sorsot őriz. Ebből készített összeállítást a Magyar-Német Intézet munkatársa, Fodor Kinga.

Lehet-e még szocdemből német kancellár? – Olaf Scholz portréja

Olaf Scholz, aki 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter, a németek számára a gyakorlatiasság és a józanság megtestesítője.

Valós és vélt antiszemitákról

Budapest talán egyike azon kevés európai nagyvárosnak, amelyben több zsidó él, mint muszlim.

A zöld kormányzás felé − Annalena Baerbock kancellárjelölt portréja

Baerbock lehet a német történelem első zöld és egyben minden idők eddigi legfiatalabb kancellárja is?

„Vissza akarjuk kapni a normális Németországunkat!” - Kommentár az Alternatíva Németországért (AfD) párt választási programjához

„Németországot, de normálisan" – hirdeti az AfD szövetségi választási kampányának mottója. Mindenki elégszer hallotta már azt a mondatot, hogy az elmúlt év minden volt, csak épp normális nem; és azt is, hogy „a koronavírus okozta járvány után már semmi soha többé nem lesz ugyanolyan, mit eddig”. Eltűnik a megszokott, régi világ, és a világfájdalommal teli lelkünket legszívesebben egy pohár pálinkával gyógyítanánk. Ilyen helyzetben az az ígéret, hogy „valami normálist” kapunk, szinte meghívásnak tűnik a mennyországba. Nos, szinte mindenki vissza akarja kapni ezt a paradicsomi állapotot, amelyben már több mint egy évvel ezelőtt éltünk. Az AfD-től ezzel szemben nem az elvárásoknak megfelelő normát kapnánk, hiszen ez nem a bevált, konzervatív elképzelést takarja, hanem radikális változást idézne elő a programjában szereplő, látszólag konzervatív elemekkel.

Aki sosem adja fel – Armin Laschet portréja

Nagyon nyugatnémet, nagyon katolikus, nagyon EU-párti és nagyon kitartó: Armin Laschet egész életét végigpolitizálta a közélet minden szintjén, emberileg sokak által szeretett, a politikában viszont sokáig árnyékban küzdő személyiség ő, akire most a legnagyobb választási kihívás vár.

Nagyobb figyelmet Közép-Európának

,,Die Mitte liegt ostwärts” (A közép keletebbre fekszik): ez volt a címe Karl Schlögel Kelet-Európával foglalkozó német történész nagy sikerű művének. Azonban még ennél is érdekesebb a nagy terjedelmű esszé alcíme: ,,A németek, az elveszett Kelet és Közép-Európa". Az 1998-ban megjelent mű, amely minden Közép-Európa-kutató alapműve, nemcsak a múltban kalandozik, hanem látnoki módon előrevetítette Közép-Európa jelentőségének növekedését, amely az eljövendő évtizedekben következik majd be. A Budapester Zeitung olvasói számára mindez jó alkalom és kiindulópont arra, hogy német szemmel tekintsenek Közép-Európa lehetőségeire és perspektíváira.

Történelmi CDU-vereség a párt eddigi fellegváraiban

Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban is a baloldal alakít kormányt: A nagy várakozások mellett lefolytatott vasárnapi tartományi választások a meglévő két baloldali miniszterelnök magabiztos győzelmét eredményezték. Baden-Württembergben a nagyon népszerű zöldpárti (Grüne) Winfried Kretschmann (72) lett ismét a befutó, aki egy zöld-fekete koalíciót vezet, de most akár a szocdemekkel (SPD) és a liberálisokkal (FDP) is kormányozhat Stuttgartban egy hármas felállásban. Rajna-vidék-Pfalzban pedig a „jelzőlámpa”-koalícióként nevezett szociáldemokrata-liberális-zöld konstellációban kormányzó, igen elismert szociáldemokrata Malu Dreyer (60) marad Mainzban a kormányfő. De miért ilyen sikeresek ezek a miniszterelnökök és főleg miért vitézlett le a Kereszténydemokrata Unió (CDU) saját nagy fellegváraiban?

A régi arrogancia: egy halottnak hitt tévedés visszatérése

A Die Zeit újságírója, Michael Thumann kreálmánya háttérbe szorít minden eddigi állítást, és klasszikus példát ad a Magyarországgal kapcsolatos tudatlanságra, arroganciára és indokolatlan előítéletekre.

A VILÁG 2021-BEN - Németország

Megjelent az MCC Geopolitikai Műhelyének 2021-es évre vonatkozó előrejelzése, amelyben létrejöttében a Magyar-Német Intézet is közreműködött.

A Fidesz és a Néppárt – egy szövetség kifulladása

Kérdés, ezek után marad-e a Fidesz magában a Néppártban, vagy ott is a kilépés mellett dönt.

Mit várhatunk a német külpolitikától 2021-ben?

Armint Laschet a CDU elnöki posztjával szokásjog alapján akár kancellárjelölt is lehetne, de ez még egyáltalán nem biztos. Mit várhatnánk azonban tőle, ha mégis így alakulna? Fodor Kinga írása.

A rossz Magyarország-képről a német médiában: mit tehetünk ellene?

Sokszor éri az a vád a németországi média nagy részét, hogy Magyarországgal szemben negatívan elfogult tudósításokat közöl és ezen annyira nem is akar változtatni. Mi lehet a kiút? Bauer Bence írása.

Hogy áll az oltással Németország?

A helyzetet elnézve Magyarország sem tévedett, amikor az európai engedélyezési eljárásokat megelőzve jóváhagyta az orosz és a kínai vakcinát.

Armin Laschet a CDU új elnöke - NRW miniszterelnöke a digitalis pártkongresszuson 52,8%-ot szerzett

Berlin - A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) 2021. január 15-én és 16-án rendezte a 33. kongresszusát, melyet a vírusra való tekintettel teljes mértékben digitális módon bonyolítottak le. A péntek esti megnyitó és beszámolók után a szombat délelőtt volt igazán izgalmas, hisz három jelölt készült arra, hogy a CDU sorban kilencedik elnöke lehessen. A küldöttek által digitálisan leadott eredményt egy levélszavazáson meg kell még erősíteni, s csak ez érvényes jogilag. Ennek eredményét 22-én ismertetik, de gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy a nyertes Armin Laschet ne szerezze meg a voksot többségét. A jelöltek még előzetesen bejelentették, hogy a levélszavazáson már csak az az egy jelölt induljon, aki a digitális szavazást megnyerte.

Laschet elnökségével győzött a merkeli politika folytatása

Kérdés, hogy a Friedrich Merz képviselte konzervatívabb, de egyben a jelenlegitől eltérő politikával mit kezd majd a párt.

Ki lesz a CDU új vezetője?

A napokban eldől, ki veszi át idén Németország legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió vezetését. A tisztújító gyűlést a járvány miatt virtuálisan rendezik meg, a tét pedig nagy: a támogatottsági adatok alapján az új elnökből jó eséllyel kancellár lehet.

A Berlin és Budapest közötti komplex kommunikációs csatornák

Magyarország és Németország kapcsolatai évek óta bonyolultak – a gazdaság terén jók, politikailag feszültséggel telítettek. Annál inkább fontos a két kormány közötti közvetlen és precíz kommunikáció, hogy a konfliktuspotenciál a tényleges érdekellentétekre korlátozódjon, és ne terheljék félreértések. Ilyenek azonban mindig adódnak. Boris Kálnoky írása.

Mi zajlik a Brüsszel–Berlin–Budapest háromszögben?

A német–magyar kapcsolatokra jelentős kihatással lehet, de a Fidesz EPP-s tagságát is befolyásolhatják a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésében zajló mozgások. Együttműködés, konfrontáció és Helmut Kohl örökségének továbbvitele is benne van a pakliban.