Elemzések

Nagyot nyertek a német szocdemek Brémában

Elmaradt a kereszténydemokrata meglepetés, magabiztos győzelmet aratott az SPD az egyik utolsó fellegvárában.

Harc a személyekért

Németországban újabban furcsamód rákaptak a szoborállításra, amit óhatatlanul is végzetes fejleménynek kell tekintenünk. Hosszú távon ugyanis a Berlini Köztársaság különben sem mélyen gyökerező történelmi tudatának bedarálásáról van szó. Ezzel teljes történelmi struktúrákat adnak át az enyészetnek a napi politikában éppen felkapott divat érdekében.

Gyorselemzés: Búcsú az atomtól – az utolsó atomerőművek is leálltak Németországban

2023 április 15-e szombat egy történelmi nap volt a német gazdaság, energetikai ágazat és egyúttal a politikai közbeszéd számára is – 66 évvel az első nyugat-német atomerőmű átadását követően egy immár egyesített Németország véglegesen búcsút intett az atomenergia felhasználásának.

Az ukrajnai háború geostratégiai szemmel Oroszország az elkövető, a Nyugat az okozó

Erkölcsi és nemzetközi jogi szempontból az ukrajnai háborúért kizárólag Oroszországot terheli a felelősség és a bűnösség. A geopolitikai realizmus szempontjából azonban a Nyugat provokálta ki az orosz agressziót azzal, hogy megkérdőjelezte Oroszország önérvényesítő képességét. Így a Nyugatot is nagymértékben felelősség terheli a háborúhoz vezető helyzet kialakulásában.

Recenzió: Michael Borchard: Egy lehetetlen barátság - David Ben Gurion és Konrad Adenauer

Vajon meg tudják mondani, hogy mi az Adenauer-kenyér és a BenGurion-rizs? Amikor a Német Birodalom 1915 elején a világháborús ellátási nehézségek következtében minden rozs-, búza- és lisztkészletet lefoglalt, hogy létrehozzon egy központi elosztórendszert, Konrad Adenauer kölni polgármester egy pékcsalád két sarjával is bevonult egy pékségbe, és kitalált egy kukorica-, árpa- és rizslisztből, valamint korpából készült kenyeret. Közel negyven évvel később David Ben-Gurionnak, aki 1948-tól az általa kikiáltott Izrael Állam első miniszterelnöke volt, ugyanúgy meg kellett küzdenie a lakosság élelmiszer-ellátásának nehézségeivel. Izraelben nem ígérkezett könnyű feladatnak a rizstermesztés, az arab országok kereskedelmi blokádja pedig jelentősen megnehezítette az élelmiszerimportot. Ben-Gurion ezért egy élelmiszeripari gyártónál kezdeményezte egy rizspótlék bevezetését, amely apró sülttésztadarabokból állt.

Megsemmisítő csapás a német ellenzékre?

Főleg a CSU lehet a választójogi reform nagy vesztese. A tervezett változtatások kapcsán a magyar olvasó is ismerős érveléseket, motívumokat fedezhet fel. Elemzésünk!

Mit jelent konzervatívnak lenni? Értelemmel és józan ésszel megőrizni

„A konzervatív beállítottság“ vallotta egykoron Hermann Wagener, a Bismarck-korszak egyik legismertebb konzervatív gondolkodója, mindig „magasztosabb és mélyebb mint a kishitű vágyakozás, hogy minél lassabban veszítsük el azt, amink van”. Ezek a szavak a konzervatív gondolkodás eszmei megalapozására utalnak, egyúttal pedig jelölik azt az értéktárat is, amelyet egy konzervatív meg akar védeni. A megőrzés önmagában, tehát az értelmetlen és esztelen megóvás gyökeresen eltér a konzervatív alapelvektől. A fennálló állapotok megőrzésére törekedtek a betonfejű pártállami vezetők 1989-ben Kelet-Berlinben, de senkinek még csak eszébe sem jutna a pártfőtitkár Honeckert, Mielke állambiztonsági minisztert vagy elvtársait a német konzervatív mozgalom képviselőinek nevezni.

Iparpolitika kerestetik: A német és a magyar gazdaságpolitika összehasonlítása

Az Európai Unió bizottsága február elején terjesztette elő a javaslatát a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervre. A javaslat vitája hevesnek ígérkezik, hiszen az európai gazdaságpolitika alapvető irányának meghatározásáról van szó. Hogyan tudjuk a feszült környezetben megelőzni az európai ipar leépülését? Ezt a kérdést kell megválaszolni nem csak a brüsszeli politikának, hanem a tagállamoknak is. Ez az elemzés a magyar és a német politikát hasonlítja össze. Milyen iparpolitikai álláspontot képvisel a két ország az európai színtéren és milyen politikai megfontolásból?

Önérvényesítés a globalizációban - A Nyugatnak fel kell ismernie az önkorlátozás új valóságát.

Berlini CDU-siker, de vajon elég lesz a kormányzásra? Választási botrány után választási krimi

2023. február 12-én tartották meg Berlinben a tartományi parlamenti választást, mely a másfél évvel ezelőtti botrányos voksolás ismétlése. Most Berlinben fordult a kocka: Az eddig kormányzó baloldali pártok (SPD, Zöldek, Balpárt) bár még többségben vannak a berlini törvényhozásban, sok támogatót veszítettek. A korábban gyengélkedő CDU most egy 28,2%-os eredménnyel befutott az első helyre, ezzel a szavazás egyértelmű győztese, az SPD és a Zöldek fej-fej mellett küzdöttek a második helyért, csak hajnalban dőlt el a párbaj. Kérdés, sikerül-e a CDU-nak maga mellé állítania a választások egyik vesztesét?

Önérvényesítés a globalizációban - A Nyugatnak fel kell ismernie az önkorlátozás új valóságát

Gyengülni tűnik az önérvényesítés akarata a nyugati világban, és ez kiemelten igaz Németországra és a német társadalmi elitre a felsőoktatástól a médián át a parlamentekig. Saját önérvényesítésük helyett kultúránk és érdekeink bírálatával és bomlasztásával foglalatoskodtak.

Az akarat útvesztője: Németország esete az európai főhatalommal

Régi tételmondat: Németország akkor tud igazán nagy lenni, ha nem önmagát, hanem "Európát" képviseli. Vagyis a németek által dominált EU van annyira erős, hogy általa nagyhatalomként tud fellépni. Kérdés, hogy a mai Németország az egy éve tartó orosz-ukrán háború árnyékában eleget tud-e tenni ennek az elvárásnak. 2011-ben Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt találta mondani, hogy "manapság kevésbé tartok a német hatalomtól, mint a német tétlenségtől". E mondat jól tükrözi a sok európai országban tapasztalható egyértelmű elvárást, hogy Németország ne tétlenkedjen, ne hezitáljon, ne keressen kifogásokat, hanem a saját nemzeti érdekét megfogalmazva alakítson ki a többiekkel közös európai érdeket, s azt védelmezze, foganatosítsa, érvényesítse. Kiváltképp igaz ez egy konfliktusos globális mezőben, ahol az Európai Unió küzd az önérvényesítéséért. Teszi ezt olyan nagyhatalmak árnyékában, nemritkán velük versenybe szállva, mint Oroszország, Kína, India vagy akár az Egyesült Államok. Mit jelent mindez a mai helyzetben?

Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!

A miniszterelnök által zárt körben vázolt stratégiát Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója foglalta írásba. Átfogó előadásban vázolta fel az előttünk álló évtized kihívásait és lehetőségeit Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepek előtt, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A zárt körű eseményen elhangzott beszéd főbb megállapításait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában.

Reményt keltő kompromisszum. Mit hoz magával az új év a magyar-német kapcsolatok számára?

Az újjáépítési alapról és a kohéziós forrásokról, valamint az Ukrajnának nyújtott hitelről és a globális minimumadóról kötött kompromisszumos csomag tükrében simulhatnak a hullámok a Magyar- és Németország közötti kétoldalú kapcsolatrendszerben is. A megállapodással Magyarország megbízható európai szereplőnek bizonyult, akivel számolni kell. Különösképpen Németország szorgalmazta, hogy kevesebb kohéziós forrás kerüljön befagyasztásra, amit a hárompárti német kormánykoalíció pragmatikus politizálásának bizonyítékaként értelmezhetünk. Ez egyúttal egy reményt keltő előjelként is szolgál a kezdődő 2023-as új évre nézve. Mindezek alapján a magyar-német kapcsolatok a vártnál kedvezőbben alakulhatnak.

Egy szabadságharcos nép költői hangja

Pontosan 200 éve, 1823. január elsején született a talán leghíresebb magyar költő, Petőfi Sándor, aki a mai napig oly mértékben meghatározó alakja a magyar költészetnek, hogy neve szinte egybeforrt a versművészettel. Ha Magyarországon ma valakit versekről kérdezünk, vagy költészetre, általánosságban az irodalomra gondolunk, akkor legtöbb esetben Petőfi neve jut a magyarok eszébe. Petőfi Sándor azonban nem pusztán költő volt, hanem egy szabadságharcos és álmodozó, akiből mindössze 26 életéve dacára nemzeti hős vált. Azonban a (költő-) nemzedékeken átívelő hírneve ellenére sokat vitáztak és vitáznak mind személyéről, mind munkásságáról. Petőfi ma már annyira ellentmondásos személyisége a magyar kultúrtörténetnek, hogy mindent és egyúttal annak az ellenkezőjét is el lehet mondani róla. Egyesek szemében önző és felfuvalkodott volt, aki népies, szegényes verseket írt, míg mások szerénynek, visszafogottnak, hallgatagnak találták, aki azonban egyúttal republikánus nézeteket is vallott. Születésének bicentenáriuma alkalmából joggal tehetjük fel tehát a kérdést, hogy ki is az a személy, akiről az ország szinte minden településén teret vagy utcát neveztek el, mit alkotott és hogyan tett szert olyan hírnévre Magyarországon, a „tízmillió szabadságharcos országában”, hogy a nevét még az országhatárokon túl is ismerik.

Könyv egy olyan Németországról, ahol senki sincs biztonságban

Constantin Schreiber regénye fikció a napjainktól számított 30 évvel későbbi, jövőbeli Németországról.

Elemzés: zavar a német-francia kapcsolatokban és Magyarország szerepe Ideje új érdekszövetségeket kötni

Avagy a német-francia motor lelassulásának a hatása Magyarországra. Az utóbbi időben jócskán hallani a német-francia motor akadozásáról. Ez az új európai politikai helyzet azért alakulhatott ki, mert a két uniós tagállam eltérő döntéseket hozott energia- és fegyverkezés-politikai kérdésekben. A továbbiakban ezeket foglaljuk össze, valamint felvázoljuk Közép- és Kelet-Európára és ezen belül mindenek előtt Magyarországra – különösen a legújabb brüsszeli fejlemények tükrében – gyakorolt hatásaikat.

Akadozik a német-francia motor

A német vezetés hiányát ténylegesen is érzékelik Európa jelentős részében és ez nem jó előjel. A német tehetetlenséget főleg Közép-Kelet-Európában érzik fenyegetésnek.

Magyarország önérvényesítése - Miért önérvényesítés Magyarország politikája a globális környezetben

Töretlenül folytatódik Magyarország kül- és belpolitikai döntéseinek külföldi bírálata. Ezért is célravezető feltérképezni, megérteni, egyúttal pedig a szélesebb körű európai és nemzetközi összefüggésekben értelmezni az ország markáns politikája mögött álló mélyebb mozgatórugókat. Támpontként szolgál ehhez a neves politológus professzor, Dr. Heinz Theisen „Selbstbehauptung: Warum Europa und der Westen sich begrenzen müssen“(Önérvényesítés: Miért kell korlátoznia magát Európának és a Nyugatnak) című kötete, amelyet a szerzővel 2022. november 9.-én mutattak be a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért rendezvényén.

A személyes kapcsolat a legfontosabb!

Miért csak a személyes találkozások változtathatják meg a Magyarországról alkotott képet?

Gyorselemzés Orbán Viktor berlini látogatásáról

Az utolsó CDU-SPD nagykoalíció immár a múlté – tartományi választások Alsó-Szászországban

Szocdem-zöld koalíció alakulhat Alsó-Szászországban, a CDU megújulása pedig még mindig várat magára.

Torz Magyarország-kép a német közvéleményben

Hogyan váltak a félreértések és a tévhitek a Magyarországról alkotott téves kép alapjává? Szeptember 10-én emlékeztünk meg arról, hogy Magyarország 33 évvel ezelőtt nyitotta meg közös határát Ausztriával, ami 1989. nyár végén lehetővé tette a Magyarországon tartózkodó NDK-menekültek tízezreinek, hogy az NSZK-ba utazzanak. Ezzel az évfordulóval összefüggésben fontos fejezet kezdődött a magyar–német kapcsolatok területén, ami pozitív, de egyúttal torzított képet alakított ki Magyarországról. Ezeknek a diskurzusoknak a középpontjában Horn Gyula, az ország egykori külügyminisztere, majd miniszterelnöke állt.

Elemzés: Magyar megközelítések – A látszat és a valóság

Válasz arra, hogy a magyar politikai és társadalmi kérdések nagy része miért szálka a hangadó német médiumok szemében.

Winnetou küzdelme Németországban

2022. augusztus 11-én kezdték vetíteni a német mozikban a Winnetou, az ifjú törzsfőnök című, Karl May regényein alapuló játékfilmet. Ugyanezen a napon került forgalomba a Ravensburger Kiadó két azonos című gyermekeknek szóló kötete, amely a film történetét dolgozza fel. Mégis, alig tíz nappal a premier után a Ravensburger közleményben jelentette be, hogy visszavonja a könyvek forgalmazását. Az ok: rasszizmus.

Milyen konfliktusokat és megoldásokat hozott a magyar V4-elnökség?

Intézetünk munkatársa Peter Dobrowiecki munkáját is olvashatjuk a Külügyi és Külgazdasági Intézet gondozásában megjelent 4:1 series legutóbbi számában „Milyen konfliktusokat és megoldásokat hozott a 2021/2022-es magyar V4-elnökség?" címmel.

Birodalmak illata – Hogyan fonódik össze a Chanel No 5 és Krasznaja Moszkva esszenciája Európa történetével?

A rövid huszadik század történetét sokan és sokféleképpen megírták már, azonban talán egyik feldolgozás sem hat úgy az érzékszerveinkre, mint Karl Schlögel német történész-szociológus könyve, A birodalmak illata, amely két ikonikus parfüm pályafutásán keresztül mutatja be, hogyan fonódnak össze az európai történelem szálai.

Elemzés: Hogyan tovább az Oroszország-politikában?

Minél tovább tart a háború Ukrajnában, annál hathatósabban nyilvánulnak meg a katonai összecsapás geopolitikai hatásai. Mit jelent nekünk a háború és hogyan kezeljük azt, különös tekintettel az Európára gyakorolt hatásaira?

A magyarok szabadságvágya a politikában és a mindennapokban - Individualizmus és szabadságfogalom a magyar gondolkodásmódban

Az európai viták során gyakran kerüli el a figyelmet, hogy Magyarország néha sajátos, számos nyugat-európai megfigyelő számára szokatlan politikájával nem a szabadságjogok korlátozását és az elnyomást, hanem éppen hogy a szabadságot és a szabadságra való törekvést képviseli. A sajátos magyar szabadságfelfogás, valamint az individualizmus fajsúlyos képviseletére való törekvést ellenben aligha lehet megérteni az ország eszmetörténetének, politikájának és kultúrájának, továbbá az itt lakók mentalitásának, jól bejáratott viselkedésmintáinak és szokásainak ismerete nélkül.

Németország helye egy átalakuló Európában, Európa helye egy átalakuló világban – Klaus von Dohnanyi: Nemzeti érdekek

Könyvkiadói körökben ritka és megbecsülendő nóvumnak számít, ha csupán néhány hónap telik el egy elismert külföldi szerző nagy érdeklődésre számot tartó könyvének eredeti és magyar nyelvű fordításának megjelenése között. Mi van akkor azonban ha egy rövid, jelen esetben néhány hónapos időszak is elég ahhoz, hogy a szerző által felvázolt esetleges negatív forgatókönyv valósággá váljon? Meghaladottá válnak-e a szerző gondolatai az új, gyökeresen felfordult, hétről-hétre változó biztonságpolitikai és külpolitikai helyzetben, vagy éppen ellenkezőleg a változások fényében érdemes-e még alaposabban górcső alá venni azokat? Klaus von Dohnanyi: Nemzeti érdekek című kötetének esetében a válasz ezen kérdésekre egyszerűnek ígérkezik. A szerző által megfogalmazott útmutatások, az úton-útfélen olvasható narratívának sokszor ellentmondó, figyelmeztető és vitaindító gondolatok, bár esetenként új megvilágításba kerültek a háború által, mit sem veszítettek aktualitásukból.

Elemzés: Lengyelország, Magyarország és az Oroszországhoz fűződő ambivalens viszonyuk

Az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen folytatott háború során nyíltan megmutatkozott, hogy Lengyelország és Magyarország eltérő nézeteket vall országaik Oroszországhoz fűződő kapcsolatáról. Mindez elég okot ad arra, hogy alapos vizsgálatnak vessük alá Lengyelország Oroszországról alkotott sokrétegű képét.

Energia-embargó minden áron?

Míg Németországban elsősorban erkölcsi szempontokat szem előtt tartva vitáznak azon, hogy milyen választ adjanak Ukrajna orosz megtámadására, addig Magyarország józanul a nemzeti érdekeihez igazodik. Helyzetértékelés.

Felemás CDU-siker Észak-Rajna-Vesztfáliában

Bár nagyot nyert a CDU, a gyenge FDP miatt megbukott a polgári kormány

Hatalmasat nyert a CDU Schleswig-Holsteinban

Daniel Günther miniszterelnök újrázhat, Friedrich Merz pártelnök megerősödhet

Még maga Angela Merkel sem szólal fel Angela Merkel érdekében

Alig néhány héttel a kormányváltást követően Németország korábbi kancellárja immár korántsem egy dicsőségben visszavonult, köztiszteletben álló kormányfő, akinek még mindig keresik a kegyeit, hanem inkább egy tehertétel a német politikában. Mindez kiemelten igaz a saját pártjára.

Szélsőjobboldali párt is része az Orbán elleni szövetségnek

Április 3-án új országgyűlést választanak Magyarországon. A 2010 óta kormányzó konzervatív miniszterelnök, Orbán Viktor (58) a legrégebben szolgáló kormányfő az Európai Tanácsban és a közvélemény-kutatási adatok szerint jó esélye van az újraválasztásra.

Abszolút többséget szerzett az SPD Saarlandban

Nagy hátszél Olaf Scholz számára a kis saarlandi választáson

Az Európai Unió kihívásai – magyarországi perspektívák

A német kormány első 100 napja: meddig tart az energia?

Március 18-án töltötte be az első 100 napját az Olaf Scholz (SPD) vezette új német közlekedésilámpa-kormánykoalíció. A nagy ambícióval beharangozott kormányprogram – kiváltképp az energiapolitikájával – számos kérdést vet fel, különösen az energiaválság és az orosz–ukrán konfliktus árnyékában. Most, a mézeshetek elteltével érdemes egy pillantást vetni a német politikára, és ezeket európai kontextusba helyezni.

A hárompárti „közlekedési lámpa” koalíció és a német hitvallások pálfordulása

Mielőtt Oroszország megtámadta volna Ukrajnát, a németországi hárompárti, a szociáldemokratákból, a zöldekből és a liberálisokból álló koalíció élettartamára vonatkozó kérdésre az volt a legbiztosabb válasz, hogy vagy csupán két évig, vagy pedig akár két választási ciklusig is kitart majd. Ez azt jelentette, hogy a hárompárti koalíció vagy a kezdeti időszakot követően, a média rendkívül jó szándékú beszámolói közepette a belső ellentmondásain forgácsolódik majd szét, vagy pedig a koalíciós partnerek érdemben olyannyira összecsiszolódnak, hogy a szociáldemokraták bevált kancellárja nyerheti a soron következő parlamenti választásokat is.